Ahogy telnek az évek, egyre fontosabbá válik az egészség megőrzése és a különböző betegségek időben történő felismerése. A 60 év feletti korosztály esetében a rendszeres egészségügyi szűrések kulcsszerepet játszanak a megelőzésben és a hosszú távú egészséges élet fenntartásában. Ezek a szűrések nem csupán arra szolgálnak, hogy feltárják az esetlegesen már meglévő problémákat, hanem lehetőséget adnak a betegségek korai felismerésére is, amikor még hatékonyabban kezelhetők.

 Eddig a kötelezően elrendelhető szűrővizsgálatokra a gyermekek és a fiatal korosztálynak kellett elmennie, azonban nemrégiben az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítását szavazta meg a parlament, mely szerint 2025. január 1-étől bizonyos társadalombiztosítás alapján finanszírozott vizsgálatok kötelezővé válnak.

Három fajta vizsgálatra leszünk kötelezettek elmenni:

• 25-65 év közötti nők méhnyakszűrése (citológia), mely ha negatív eredményű, akkor három évente kell csak megismételni.
• 45-65 év között nők emlőszűrése kötelezővé válik két évente ismételve.
• 50 és 70 év közötti állampolgárok részére vastag- és végbél szűrése szintén kötelező lesz kétévente.

Előfordulhat, hogy nem a legközelebbi egészségügyi intézménybe fogjuk megkapni a behívónkat, hanem a vármegyén belül az éppen szabad kapacitással rendelkező szakrendelőbe kell mennünk.

Mi történik, ha valaki nem jelenik meg a vizsgálaton?

Ilyen előfordulhat, azonban ekkor a törvény előírása szerint az államigazgatási szerv határozattal rendeli el a részvételt, ami azonnal végrehajthatóvá válik.

Bár ezek a vizsgálatok kötelezőek, egészségünk megőrzése érdekében egyéb eljárásokon is érdemes részt vennünk.

A legfontosabb szűrővizsgálatok közé tartozik a vérnyomásmérés és a kardiológiai kivizsgálás. Az idősebb korosztályban a magas vérnyomás és a szív-érrendszeri betegségek gyakrabban fordulnak elő, ezért elengedhetetlen, hogy évente legalább egyszer ellenőrizzék a vérnyomást, valamint a szív működését. A szívritmuszavarok, a szívkoszorúér-megbetegedések, valamint a szívelégtelenség mind komoly kockázatot jelentenek ebben a korban, de korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel jelentősen javítható az életminőség és csökkenthető a szövődmények esélye.

Népbetegségek megelőzésére

A cukorbetegség gyakran tünetmentesen alakul ki, és sokan nem is tudnak a betegségükről, amíg az már komoly károkat nem okoz a szervezetben. A 60 év felettiek különösen veszélyeztetettek, ezért ajánlott rendszeresen ellenőrizni a vércukorszintet. Ez különösen fontos azok számára, akik családjukban már találkoztak ezzel a betegséggel, vagy akik túlsúllyal, magas vérnyomással, vagy magas koleszterinszinttel küzdenek. Az időben felismert cukorbetegség gyógyszeres kezeléssel és megfelelő diétával jól kordában tartható, megelőzve a súlyos szövődményeket, mint például a szív-érrendszeri betegségek vagy a látásromlás.

A látás és a hallás rendszeres vizsgálata is elengedhetetlen ebben az életkorban. Az öregedés természetes velejárója a látás és hallás fokozatos romlása, ám sok esetben ezek a problémák könnyen korrigálhatók. A szürkehályog, a zöldhályog és az időskori makuladegeneráció gyakori szemészeti problémák, melyek időben felismerve jól kezelhetők. 

A szürke hályog (katarakta) és a zöld hályog (glaukóma) két különböző szemészeti probléma, melyek kezelésében jelentős előrelépések történtek. A szürke hályog esetében a lencse elszürkülése látásromlást okoz, amely ma már egy egyszerű műtéttel gyógyítható. A természetes, homályos lencsét eltávolítják, és helyére egy tiszta műlencsét ültetnek be. Átlagosan elmondhatjuk, hogy a műtétre kb. 4-5 hónapot kell várni, egyszerre csak az egyik szemen végzik el a beavatkozást. Egy napot kell a kórházban eltölteni, és maximum egy óra alatt elvégzik a műtétet, melyhez nem szükséges altatás.

A zöld hályog ezzel szemben a látóideg károsodását jelenti, amely leggyakrabban a szemen belüli nyomás fokozódása miatt alakul ki. Bár a glaukóma véglegesen nem gyógyítható, időben felfedezve és megfelelő kezeléssel – például szemcseppekkel, lézeres kezeléssel vagy műtéttel – a további látásromlás megelőzhető, így jelentős életminőség-javulás érhető el.

Ugyanígy, a halláscsökkenés is komoly hatással lehet az életminőségre, hiszen a munkavégzést, a családi életet is nagyban befolyásolja, ha valaki nem érti a hozzá szólók szavait. Emlékeztek arra a  de megfelelő eszközökkel – például hallókészülékekkel – jelentősen javítható.

A csontritkulás, vagyis oszteoporózis, gyakori probléma a 60 év felettiek körében, különösen a nőknél a menopauza utáni hormonális változások miatt. A csontok ásványianyag-tartalma csökken, ami a csontok törékenyebbé válásához vezet. Ennek következményei súlyosak lehetnek, de megelőzhető és kezelhető, ha időben lépéseket teszünk.A csontsűrűség mérése segít felismerni a csontritkulást, és időben elkezdett kezeléssel megelőzhetők a komolyabb következmények.

 Milyen problémákat okozhat a csontritkulás?

1. Csonttörések: Az oszteoporózis leggyakoribb következménye a csonttörés, különösen a csuklóban, csípőben és gerincben. Idősebb korban ezek a törések lassabban gyógyulnak, és hosszabb távú következményekkel járhatnak.
2. Gerincdeformitások: A gerinccsigolyák összeroppanhatnak, ami tartós hátfájást és testmagasság csökkenést okozhat, valamint görnyedt testtartást eredményezhet.
3. Mozgáskorlátozottság: A törések és fájdalom miatt az érintett személy mozgásképtelenné válhat, ami a függetlenség elvesztéséhez és akár depresszióhoz is vezethet.
4. Fokozott esésveszély: Az egyensúlyvesztés és gyengülő izmok miatt az oszteoporózisban szenvedők nagyobb valószínűséggel esnek el, ami további törésekhez vezethet.

A 60 év felettiek számára a csonterősítéshez néhány speciális lépés is hozzájárulhat, amellett, hogy a táplálkozásra és a testmozgásra odafigyelnek. Íme, további hasznos tanácsok:

1. Speciális táplálékkiegészítők használata

• Kalcium és D-vitamin: Az étrendkiegészítők formájában történő kalcium- és D-vitamin pótlás hatékony lehet, különösen, ha az étrend nem biztosít elegendő mennyiséget. Fontos, hogy a kalciumbevitel napi szinten kb. 1200 mg legyen, a D-vitamin pedig 600-800 NE.
• Magnézium és K-vitamin: Ezek az anyagok is elősegítik a kalcium megfelelő beépülését a csontokba. A magnézium például megtalálható a zöld leveles zöldségekben, diófélékben, míg a K-vitamin gazdag forrásai a zöldségek, mint a kelbimbó és a spenót.

2. Súlyzós és ellenállásos edzések

• Az idősebbek számára a saját testsúlyos gyakorlatok, mint például a guggolás, vagy könnyebb súlyzók használata segít a csontok erősítésében. A rendszeres erőedzés serkenti a csontépítő sejtek aktivitását, és növeli a csonttömeget.
• Az olyan gyakorlatok, mint a séta, lépcsőzés, tánc, vagy a pilates és jóga különösen ajánlottak, mivel ezek nem csak a csontokat erősítik, hanem javítják az egyensúlyt és a rugalmasságot is.

3. Esésmegelőzési stratégiák elsajátítása

• Egyensúlyjavító gyakorlatok: A jóga, tai chi és egyensúlyfejlesztő gyakorlatok rendszeres végzése nemcsak a csontokra, hanem az izmokra és az egyensúlyérzékre is pozitívan hat. Ezek az órák javítják a koordinációt, ami csökkenti az esések kockázatát.
• Otthon biztonságos környezet kialakítása: Ügyeljen a csúszásmentes szőnyegekre, megfelelő világításra, és fogódzkodók elhelyezésére a fürdőszobában és a lépcsőknél. Ezek a változtatások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy biztonságosabb legyen az otthoni környezet.

4. Egészséges testsúly fenntartása

• A túlzott testsúly felesleges terhet ró a csontokra, ami hozzájárulhat a csontok gyengüléséhez. Azonban az alacsony testsúly is fokozhatja a csontritkulás kockázatát, ezért fontos a megfelelő testtömeg fenntartása.
• A kiegyensúlyozott táplálkozás és rendszeres testmozgás segít az ideális testsúly elérésében és fenntartásában.

5. Orvosi kezelések és gyógyszerek

• Ha szükséges, érdemes konzultálni orvossal a csontritkulás elleni gyógyszerek lehetőségeiről. Ilyen gyógyszerek közé tartoznak a biszfoszfonátok és a hormonpótló terápiák, amelyek segíthetnek a csontvesztés lassításában és a csonttömeg megőrzésében.
• Rendszeres csontsűrűség mérés: Ez különösen fontos a csontritkulás időbeni felismeréséhez és kezeléséhez. Az orvos által végzett csontsűrűségmérés segít nyomon követni a csontok állapotát és a megfelelő kezelési terv kialakítását.