A nyugdíjkorhatár elérése nem feltétlenül jelenti a munkaerőpiac végleges elhagyását, hiszen egyre több nyugdíjas dönt úgy, hogy aktív marad, akár anyagi okokból, akár a hasznos időtöltés érdekében. Magyarországon a nyugdíj melletti munkavégzés kedvező feltételeket kínál azok számára, akik szeretnék kiegészíteni jövedelmüket anélkül, hogy elveszítenék nyugdíjas státuszuk előnyeit. A kedvező adózási szabályok lehetővé teszik, hogy a nyugdíjasok jelentősen növeljék nettó bevételüket, és rugalmasan, a munkaidő hosszától függetlenül dolgozhassanak. Ebben a cikkben áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat és szabályokat a nyugdíj melletti munkavállalás kapcsán, különös tekintettel a magán- és közszféra közötti különbségekre.

Statisztikai adatok szerint

A nyugdíj melletti munkavállalás Magyarországon egyre elterjedtebb, azonban részletes statisztikai adatok arról, hogy a nyugdíjasok milyen területeken helyezkednek el, és hogy saját szakmájukban maradnak-e vagy új típusú munkát végeznek, korlátozottan állnak rendelkezésre.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020-ban a 65–74 éves korosztály foglalkoztatási aránya 5,4% volt, ami növekedést mutat az előző évekhez képest. A nyugdíjasok gyakran választanak rugalmasabb, részmunkaidős vagy alkalmi munkákat, amelyek kevésbé megterhelőek fizikailag és szellemileg. Gyakoriak az adminisztratív, tanácsadói, oktatói vagy könnyű fizikai munkák, például portás, recepciós vagy kisegítő feladatok.

Sok nyugdíjas marad korábbi szakmájában, különösen, ha az szellemi jellegű, és lehetőséget biztosít a tapasztalatok átadására, például mentorálás vagy tanácsadás formájában. Mások új területeken próbálják ki magukat, gyakran hobbijukat vagy érdeklődési körüket alakítva munkává, például kézműves tevékenységek, kertészet vagy idegenvezetés terén.

Mennyi járulékot, adót kell fizetni?

A nyugdíj melletti munkavállalás számos lehetőséget kínál a nyugdíjas korú emberek számára, akik aktívan szeretnék tölteni idejüket vagy kiegészíteni jövedelmüket. Magyarországon az öregségi nyugdíj melletti munkavégzés szabályozása viszonylag kedvező feltételeket biztosít, hiszen a nyugdíjas dolgozóknak a jövedelmük után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetniük. Ez a szabályozás az öregségi nyugdíj mellett teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben is lehetővé teszi a munkavállalást anélkül, hogy a nyugdíj összegét érintené, ezáltal biztosítva a jövedelem növelésének lehetőségét.

 A nyugdíjasok számára kedvező feltétel az is, hogy csak a személyi jövedelemadót kell megfizetniük, amely a bruttó jövedelem 15%-a, míg a munkáltatóknak továbbra is meg kell fizetniük a munkaadói terheket. Ezzel a rendszer lehetőséget teremt arra, hogy a nyugdíjas korú munkaerő számára kedvezőbb feltételek mellett foglalkoztassanak az arra igényt tartó munkáltatók. Az egészségbiztosítási járulék fizetése alól is mentesülnek a nyugdíjasok, ami szintén vonzóbbá teszi számukra a munkavállalást, mivel így a nettó jövedelmük magasabb lesz, mint a nem nyugdíjas munkavállalóké.

 A közszférában dolgozó nyugdíjasokra eltérő szabályok vonatkoznak, mivel az állami alkalmazásban lévő személyek esetén az öregségi nyugdíj mellett végzett munkáért járó juttatás felfüggesztésre kerülhet, és külön engedélyhez kötött a foglalkoztatás. Az ilyen jellegű szabályozások célja az állami költségvetési kiadások csökkentése, és az állami munkahelyek megőrzése a fiatalabb generációk számára.

A nyugdíj melletti munkavégzés feltételei 2025-ben várhatóan nem változnak jelentősen a 2024-es szabályokhoz képest, így a nyugdíjasok továbbra is kedvező feltételek mellett vállalhatnak munkát a versenyszférában, míg a közszférában bizonyos korlátozásokra kell számítaniuk.

Miért népszerű a nyugdíjasok foglalkoztatása?

A nyugdíjasok alkalmazása számos előnnyel jár a munkáltatók számára, és egyre gyakoribb jelenség, hogy különféle pozíciókban, részmunkaidős vagy akár teljes munkaidős munkakörökben is találkozunk velük. Az egyik legnagyobb előnyük a tapasztalat és szaktudás, amit a hosszú évek során felhalmoztak, ezáltal rendkívül értékes tanácsadók lehetnek. Különösen olyan területeken, ahol fontos a szakmai tudás és a rutinszerű problémamegoldás, a nyugdíjas munkavállalók segíthetnek abban, hogy egy szervezet zökkenőmentesen működjön, és gördülékeny átmenetet biztosítanak a fiatalabb kollégáknak.

A nyugdíjasok foglalkoztatása költséghatékony megoldás is lehet a munkáltatók számára. Magyarországon az öregségi nyugdíj mellett dolgozóknak sokkal kedvezőbb adózási feltételeket biztosítanak: csupán a 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetniük, míg más járulékoktól mentesülnek. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatóknak alacsonyabb munkaadói költségekkel kell számolniuk, miközben olyan munkaerőt nyernek, aki szaktudásával és fegyelmezett munkavégzésével hozzájárulhat a vállalat sikeréhez.

A nyugdíjas munkavállalók gyakran rugalmasabbak, hiszen sok esetben nem a teljes munkaidő a céljuk, hanem az, hogy aktívak maradjanak és a társadalom hasznos tagjai legyenek. Ezért könnyebben vállalnak részmunkaidős vagy projektszerű munkát, ami a munkaadóknak különösen hasznos lehet olyan pozíciókban, ahol nem szükséges állandó jelenlét vagy szezonális jellegű a munkaerőigény. Továbbá, a nyugdíjasok hajlamosak hűségesek maradni munkaadójukhoz, hiszen értékelik a lehetőséget, és nem feltétlenül keresnek új lehetőségeket, mint a fiatalabb generációk.

Kezd újra!

A nyugdíj melletti munkavállalás egyik különleges példáját találhatjuk meg a 2015-ös A kezdő című filmben, amely Robert De Niro és Anne Hathaway főszereplésével készült. A történetben De Niro egy Ben Whittaker nevű nyugdíjas karaktert alakít, aki gyakornoki állást vállal egy online divatcégnél. A film szórakoztató módon mutatja be, hogyan találhatják meg az idősebb munkavállalók a helyüket egy modern, fiatalos munkahelyi környezetben, és hogyan lehet az évtizedes tapasztalat és bölcsesség értékes erőforrás egy innovatív startup számára is. A kezdő egy inspiráló példa arra, hogyan egészíthetik ki egymást a generációk a munka világában, miközben a nyugdíjasként való újrakezdés lehetőségeit is megvilágítja.